November 14-én Bonyhádon is áldoznak a Márton-napi hagyománynak, ahová szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt. Sok színes programban lehet része annak, aki ellátogat a településre. Lesz búcsúfaállítás, és a napot bállal zárják a szervezők. Ezzel a nappal Szent Mártonra emlékezünk, akit püspökké szerettek volna választani, de ő ez ellen nagyon hadakozott, ezért egy libaólba menekült, de a ludak éktelen gágogásba kezdtek, így Szent Márton rövid időn belül lelepleződött.

A Márton-napi népszokások elsősorban az év végéhez kötődnek, amikor véget érnek a földeken a mezőgazdasági munkák, illetve ez az ünnep már az advent közeledtét is jelzi. Magyarországon a régebbi korokban nagyobb hagyománya volt a Márton-napnak, amikor is a települések vásárain árulták a portékáikat az emberek, de rendszeresek voltak a tradicionális, ünnepi lakomák is, ahol nem hiányozhattak a libából készült különleges fogások és az újbor sem. Az este pedig mindenhol bállal, mulatsággal zárult. Márton napja valójában azért is szólt a nagy eszem-iszom dínom-dánomról, mivel a negyvennapos karácsonyi böjt előtt ez volt az utolsó nap, és ekkor degeszre ették magukat az emberek. Hiszen úgy tartották, ha ezen a napon bőséges lakmározásban van részük, nem lesz ez másként a következő esztendőben sem.

A népi hiedelem szerint a Márton-napi mulatságokon egyenesen kötelező libahúst enni, mert aki nem teszi, az egész évben éhezni fog. A megsült liba mellcsontjának színéből pedig az időjárásra következtettek. Ha a sütést követően a csont rövid és barna színű volt, akkor úgy gondolták, hogy a tél is rövid lesz és sáros. Viszont, ha a csont hosszú volt és fehér színű maradt, akkor azt jövendölték, hogy hosszú és kemény, havas télnek néznek elébe.

Bonyhád a Völgységben, a Mecsektől északra, a Sárköztől pedig nyugatra fekszik. Bonyhád látnivalói: evangélikus templom, katolikus templom, Szabó Gyula alkotása, a Vörösmarty szoborcsoport, a Kálvária-domb két kápolnája, a Székely emlékpark, melynek fafaragó alkotói Tusa János, Beréti István és Szemcsuk István. Bonyhádon járva megtekinthetik az ortodox zsinagógát, melyet 1924-ben építettek, a Szentháromságoszlopot és a Nepomuki Szent János hidat. Bonyhádot a Perczelek városának is nevezik, hiszen itt született Perczel Mór és itt élte mindennapjait élete utolsó évtizedeiben. Tanácsos felkeresni Perczel Mór szülőházát, ahol a Perczel család emlékszobáját csodálhatják meg.

Úgy vélem, aki szereti a tradicionális szokásokat vagy még nem volt ilyenben része, mindenképpen érdemes ellátogatnia Bonyhádra, és ezzel egyetemben feltérképezni a város nevezetességeit is.