Az állásinterjúra nem elég csak ápoltan és jól öltözötten megjelenni, hanem fontos, hogy a testbeszédünkre is odafigyeljünk, hiszen sok mindent elárul magunkról, a habitusunkról és a személyiségünkről. Arckifejezésünk, kézmozdulatunk, testtartásunk megmutatja, ha önbizalomhiánytól szenvedünk, ha elbizakodottak vagy hatalmaskodóak vagyunk, de az interjúztató még azt is észreveszi testünk apró jelzéseiből, ha unottá, apatikussá váltunk. Az első benyomás tehát nagyon fontos, amikor új állásra pályázunk, hiszen ha az interjúztató személy szimpatikusnak tart bennünket, akkor félig már nyert ügyünk van, és nagyobb lesz az esélyünk, hogy mi töltsük be a meghirdetett pozíciót.
A szemkontaktus az egyik legfontosabb testbeszédforma az interjú alatt. Amikor kezet fog az interjúztatóval, a legjobb, ha a szemébe néz és közben mosolyog. Ezzel már egy pluszponttal indul nála. A széles, összes fogunkat megmutató mosoly azonban szigorúan tilos. Nem kell folyamatosan a HR-es szemeibe nézni, mert az egy idő után kellemetlenné is válhat. Elég, ha csak akkor tekint rá, amikor a kérdéseire válaszol, vagy Ön kérdez tőle valamit, illetve az elbúcsúzásnál. Ha a munkavállaló egyáltalán nem néz az interjúztató szemeibe és közben csak motyogva válaszol vagy hadar, és mellette folyamatosan a kezeit, a padlót vagy netalántán az ajtót bámulja, az azt sugallja, hogy elege van az egész meghallgatásból, siet, nem érdekli az egész, de jelentheti azt is, hogy zavarban van, és szinte pánikszerű állapotba került a beszélgetés miatt.
A megérkezést követően kezet kell fognunk a beszélgetést lefolytató személlyel. Milyen a jó kézfogás? Határozott és magabiztosságot sejtet. Emellett fontos, hogy a keze tiszta, ápolt és verejtékmentes legyen. A kézfogás semmiképpen se legyen erőtlen és élettelen, mert ez vagy azt mutatja, hogy érdektelen, túl laza vagy bátortalan. A másik, nem éppen pozitív bemutatkozás az erőember típusú kézszorítás, ami szinte összeroppantja a tenyerébe simuló másik kezet. Ez a bemutatkozási forma nem helyes, főleg, ha közben 1-2 percig még hevesen rázza is a felvételiztető kezeit. Ez utóbbi cselekedet azért sem lesz szimpatikus, mert agressziót és túl nagy nyitottságot feltételez.
Az arckifejezés és a testtartás is sokat elárul rólunk. A grimaszolást ilyenkor el kell felejteni, bármit is hallunk, ne legyen csodálkozó a tekintetünk, ne vonjuk fel a szemöldökünket, ne kacarásszunk és a fejünket se lógassuk, hanem tartsuk egyenesen. Amikor a másik fél mondanivalójára figyel, akkor egy kicsit döntse oldalra a fejét, ezzel érdeklődését fejezi ki a másik fél irányába. Az egyenes testtartás a céltudatosságot, eltökéltségét fejezi ki, míg a görnyedt hát és a lefelé pillantó tekintet behódoló, megalkuvó magatartást feltételez. Az sem mindegy, hogy hogyan ülünk a széken. A hanyagul hátradőlő személyről azt gondolhatja a felvételiztető, hogy ilyen kényelmes lesz majd a munkában is, aki szinte beleül a másik fél aurájába, hajtósnak és nyomulósnak tűnhet. A legjobb ülőpozíció az, amikor enyhén előredől a széken, vagyis válassza az arany középutat.
Mi legyen a karokkal és a lábakkal? A mellkas előtt összefont karok nem éppen bizalomgerjesztők. Jelentheti azt, hogy az illető visszahúzódó és magába zárkózó személyiség. Nem célszerű az arcot, hajat piszkálni, az állat simogatni vagy kezével a száját eltakarni. Gesztikulálni lehet, de csak visszafogottan. Az interjú alatt nem illik a lábakkal dobolni, a megállás nélkül izgő-mozgó láb látványa nem segíti a pozitív első benyomás kialakítását. A keresztbe tett láb a bizalmatlanság jele. A túl nagy terpesz pedig túlzott lezserségre, hányavetiségre utal.
Nyilván nemcsak a mimikán, a gesztikuláción, vagyis a metakommunikáción múlik a felvételi elbeszélgetés sikeressége, de azért nagyon sokat számít. Gondoljon csak bele, amikor először találkozik valakivel, akkor mire figyel a külsején kívül? A hanglejtésére, a kézmozdulataira, az arcjátékára, a tekintetére, vagyis a nonverbális kommunikáció jelzéseire is összpontosít, amikor valakiről véleményt alkot. Pontosan ezt fogja tenni a HR-es is, amikor Önnel folytat felvételi elbeszélgetést.
Leave a Reply