Nincs annál rosszabb, amikor túl van egy-egy állásinterjún, és napokig vagy hetekig bizonytalanságban kell élnie, mert semmiféle visszajelzést nem kap a cégtől. A reménytelen várakozásnál pedig nem is létezhet idegőrlőbb dolog. Még a nemleges válasz is sokkal megnyugtatóbb, mint a semmilyen felelet, hiszen akár még a negatív kritikából, visszajelzésből is lehet tanulni, építkezni. Ha az interjúztató elmondja, hogy a szakmai gyakorlat vagy a kevés munkatapasztalat, esetleg a versenyképes nyelvtudás hiánya miatt nem esett a választás Önre, akkor legalább világos volna, hogy min kell változtatatni, hogy a következő alkalommal nagyobb eséllyel pályázzon meg egy másik állást. Sok oka lehet annak, ha a cég nem keresi Önt telefonon, és hagyja, hogy kétségek között vergődjön.
Az első benyomás rettentően fontos. Az interjúztató már az első néhány percben kialakít a jelentkezőről egy képet, amelyet a szemkontaktus, a gesztusok, az öltözék, a mimika, a kézfogás alapján épít fel vagy rombol le, ha az összhatás nem nyeri el a tetszését. Ezért nagyon fontos, hogy bemutatkozásánál mosolyogjon, és a viselkedésével egy érdeklődő, határozott ember benyomását keltse. Még ha szorong is, próbálja meg leplezni.
Állásinterjúra úgy érdemes menni, hogy előtte tájékozódik a cégről, és minden ismerettel felvértezi magát ezzel kapcsolatban. Az nagyon kínos tud lenni, ha az interjún derül ki, hogy azt sem tudja, hogy a mi a cég profilja, mivel foglalkoznak és mennyire sikeresek. A tájékozatlansága szintén oka lehet, hogy nem Önt választják az adott munkakör betöltésére.
A felvételi elbeszélgetés kölcsönös kommunikációt feltételez, vagyis a HR-es is tesz fel kérdéseket az Ön végzettségével, korábbi munkahelyeivel, szakmai tapasztalataival kapcsolatban, de kérdezni Önnek sem tilos. Ha nem kérdez, csak némaságba burkolózva üldögél, abból azt szűri le az interjúztató, hogy nem is érdeklődik a meghirdetett állás iránt, talán ezért sem fog azzal foglalkozni, hogy az interjú sikertelenségéről tájékoztassa Önt. Az sem mindegy, hogy a kérdései milyen témákra irányulnak. Érdemes a munkakörrel kapcsolatban érdeklődést tanúsítani, de a fizetésről, a béren kívüli juttatásokról ebben a fordulóban nem érdemes még faggatózni.
Az interjú befejezése éppen olyan fontos, mint a bemutatkozás percei. Az interjúztatónak látnia, éreznie kell, hogy Ön a legjobb választás a cég számára, de ilyen gondolatai csak akkor támadnak, ha nyitott, érdeklődő a cég munkaköre iránt, és magabiztosan el is mondja, hogy miért pont Ön lenne a legmegfelelőbb személy a pozíció betöltésére. Akkor se számítson a felvételiztetőtől visszahívásra, ha azt látta a beszélgetés utolsó perceiben, hogy Ön alig várja, hogy vége legyen az interjúnak, és már tűkön ülve várja a búcsúzkodást.
Persze ezeken az okokon kívül más magyarázata is lehet annak, hogy nem hívják vissza a következő fordulóra. Ami nyilván akkor a legbosszantóbb, ha közben úgy érezte, hogy minden jól ment a beszélgetés során, és biztos volt abban, hogy nyert ügye van, és biztosan Ön kapja meg az állást. Az, hogy nem jelentkezett a cég az interjú után, azt is jelentheti, hogy sokan jelentkeztek az álláshirdetésre és mindenkit meg szeretnének interjúvolni. Ez pedig akár hetekbe is telhet. Sajnos, az is előfordulhat, hogy egy-egy pozíció betöltésére több százan is jelentkeznek, és egyszerűen nincs a cégnek kapacitása arra, hogy minden egyes jelentkezőnek válaszoljanak, főleg akkor, ha nem tartották alkalmasnak őket az állás betöltésére.
Leave a Reply