Mindannyiunknak vannak, lehetnek rossz szokásai. Valaki változtat ezeken, míg mások nem törődnek semmivel és nem módosítanak a viselkedésükön. Vannak olyan szokások, amelyek az agy működésére vannak negatív hatással. Például az alváshiány megnöveli az esélyét a demencia vagy az Alzheimer-kór kialakulásának. Amennyiben gondjai vannak az alvással, úgy jobban teszi, ha kerüli az alkoholt és a koffeint lefekvés előtt. A szobánkban lévő elektronikai eszközök is gátjai lehetnek a nyugodt alvásnak. Ellenben a mindennapi rituálék segíthetnek a mély, nyugodt és pihentető alvásban.

Az ember egy szociális lény. Tudományos kutatások igazolják, hogy azok az emberek, akiknek kiegyensúlyozott családi életük és barátai kapcsolataik vannak, sokkal boldogabbak, mint magányosabb társaik. Az egyedüllét is kedvez az Alzheimer-kór kialakulásának.

Minél hosszabb időn keresztül élünk mozgásszegény életmódot, annál nagyobb esélyünk van a demencia kialakulására. Ezek a személyek nagyobb eséllyel lesznek cukorbetegek, szívbetegek és szenvednek magas vérnyomástól, amely betegségek mindegyike az Alzheimer-kórhoz köthető. Nem kell őrült edzésbe kezdeni, hiszen már heti háromszori mozgással – egy-egy alkalommal legalább 35-40 percig tartó edzéssel – is sokat tehetünk az egészségünk megőrzéséért.

Az elhízás szintén vezethet az agy leépüléséhez és agyi működési zavarokhoz. Ha valaki mindig többet eszik a kelleténél, úgy megnő az esélye, hogy az agysejtek nem tudnak megfelelően kommunikálni egymással, nem lesznek képesek egységes hálózatot alkotni, ami megakadályozza a megfelelő emlékezést és gondolkodást.

Az egészségtelen táplálékok korlátozzák az agy egészséges működését és negatívan befolyásolják a mentális egészséget, illetve a memóriára is rossz hatással vannak. A teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöld leveles zöldségek, a diófélék és a bogyós gyümölcsök viszont jó hatást gyakorolnak az agy működésére és lelassítják a mentális hanyatlást.

A dohányfüst zsugorítja az agyat. Ez így nagyon csúnyán hangzik, viszont az tény, hogy a cigarettafüstben lévő toxikus anyagok igenis felelőssé tehetők az agysejtek pusztulásáért. Ez nemcsak memóriacsökkenéshez, hanem demencia kialakulásához is vezethet. Emellett felelőssé tehető a rákos megbetegedések, a magas vérnyomás, a szívbetegség, a cukorbetegség és a stroke kialakulásáért.

Ha valaki nem tartózkodik eleget a természetes fényben, úgy könnyen depresszióssá válhat, amely betegség szintén lelassíthatja az agyat, pontosabban annak működését. Kutatások is igazolják, hogy a napfény még az agy működésére is serkentőleg hat.