A komposztálás több szempontból is nagyon hasznos. Egyrészt így nagyon sok konyhai hulladék nem a szemetesben végzi, másrészt a növényeinknek is jót teszünk azzal, ha néha egy kevés komposztot keverünk a földjükbe.

Először is jó ha tudjuk, hogy kétféle komposztálás ismeretes. A hideg és a meleg. A hideg komposztba tehetünk olyan anyagokat, mint falevelek, gyümölcs és zöldséghéj, kávézacc vagy tojáshéj. Vagyis ebbe a komposztba minden, az udvarról összegyűjtött szerves hulladék és a konyhában keletkező hulladék is belekerülhet. A meleg komposztálással leginkább a gyakorlott kertészek foglalkoznak, mivel ez már egy kevés szakértelmet is megkíván. A gyors lebomlású meleg komposzthoz négy alapanyagra van szükség, vagyis nitrogénre, levegőre, vízre és szénre. Ez a négy alapanyag azokat a mikroorganizmusokat táplálja, amelyek a bomlási folyamatokhoz szükségesek.

Minden „zöld anyagot” lehet tehát komposztálni. A gyümölcs- és zöldséghéjat, vagy gyümölcs- és zöldségmaradékot, minden növényi eredetű maradékot, kávézaccot, tojáshéjat, lekaszált füvet, gyomot, egyéb, az udvaron fellelhető növényi szerves hulladékot. A komposztba lehet tenni úgynevezett „barna anyagokat”, vagyis száraz faleveleket, fakérget, fadarabokat, forgácsot, újságpapírdarabokat, nyers fából származó fűrészport, de akár még szalmát is.

Mit nem szabad komposztálni? Húsételt, zsírt, olajat, állati eredetű ürüléket, tejterméket, beteg növényeket, olyan fűrészport, amely préselt falemezből származik, tehát semmilyen olyan hulladékot, amely nem bomlik le megfelelően, vagy ami nagyon hamar kellemetlen szagokat áraszt magából.

A komposztnak egy csinos tárolót is készíthetünk, ami lehet kör vagy akár négyzet alakú. A legegyszerűbb, ha a sarkokat fém- vagy farúdból készítjük, amely köré apróbb lyukú dróthálót rögzítünk, hogy a komposztálandó anyagok ne hulljanak ki belőle. A komposztáló tartály legalább egy méter széles és egy méter mély legyen, mert így elegendő helye lesz a belepakolt anyagoknak. A komposztálandó tartályban az anyagok összepréselődnek, így kellő meleg alakul ki, hogy a rothadási folyamatok beinduljanak.

A komposzthalomnak nem lenne szabad nagyon kellemetlen szagot árasztani magából. A tartály tetejére tehetünk azonban egy fedlapot, hogy megakadályozzuk, hogy a teteje benyirkosodjon, vagy hogy a kártevők hívatlan vendéngént a tartályban kutakodjanak.

A kertészek szerint három komposzttartállyal kellene minden kertésznek rendelkeznie. Az egyikben a már a kész komposztanyag van, a másikban éppen érlelődnek a szerves anyagok és hulladékok, míg a harmadikba pedig a frissen kidobott konyhai és udvari hulladékok gyűlnek.